Ami a 90es években a képernyőhöz szegezett. Vol.1

Volt idő, amikor még nem a Hanna Montanák és társaik hódították a közönséget, hogy kétes tehetségű zenei tudásukat fitogtassák, hanem amikor sorozatban zenéltek, az megállta volna a helyét a való életben is. Kiváló példa erre a Kaliforniai Álom című sorozat, ami nap mint nap ültetett a televízió elé, hogy meghallgassam a főcímdalt, ami a sorozat második részétől máris imádatom tárgyává vált.

A sorozat egy óceánparti fiatalokból álló együttes mindennapjait mutatja be abból az időből, amikor még nem volt mindenkinek hidegrázása, amikor egy iskolában játszódó zenés sorozatról volt szó(köszönjük High school musical…).
Az együttes tagjai a szokásos sablonokkal nézett szemben ami illik egy iskolai zenés sorozathoz. Voltak szerelmesek, volt hogy rettegtek a vizsgáiktól, és persze mindig megmutatták nekünk, hogy a barátság legyőz minden akadályt. A fő külömbség az volt, hogy ezeket a sablonokat Ők alkották meg.

A főszereplők két testvér, Matt és Jenny, valamint közös barátaik Tony a sorozat afrója, Tiffany az igazi kalifornaiai szépség. És bár a zenekarnak nem volt tagja, de a sorozat színvonalát nagyban emelte Sly a menedzserük, akinél nagyobb bunkót keresve sem találnánk. A mai napig a fülemben cseng a BABUMMM!!! felkiáltása. Hozzájuk csapódott a sorozat keménylegénye Jake, akitől mindenki rettegett, míg végül igazbarátok nem lettek.
Ő volt gyerekkorom példaképe, hisz bőrdzsekiben járt, tudott gitározni, és volt egy motorja. Most komolyan van ennél menőbb kombó!?
Nagyon sajnáltam, amikor Jenny kiszállt a sorozatból, bár akkoriban amikor azt mondták, hogy Európába megy tanulni, akkor még szentül hittem, hogy a nyár végére vissza fog térni, hisz nem tűnhet el a sorozatból az a csaj, akibe kisgyerekként szerelmes voltam. Persze az élet kárpótolt, és kaptunk egy ázsiai dumagépet helyette Samantha képében, aki amilyen sokat beszélt, olyan mesésen énekelt.
A történetet kellően teletűzdelték a készítők poénokkal ahhoz, hogy egy kellemes félórában ellazulhassunk, és elfeledkezhessünk arról, hogy míg minden haver a strandon vagy tóparton lóg, addig mi az irodalom pótvizsgára magoljuk az Arany összest…
A sorozat másik nagy erénye az volt, hogy gyakran adtak elő újabb és újabb számokat, amit a sztori szerint írtak meg, így születtek meg a helyüket külön is megálló számok,amiket sajnáltam, hogy nem lehetett hallani a rádióállomások adásában.


A sorozat öt évadot élt meg, és mind az ötöt le is sugározta nekünk a közszolgálati adó.
Ezalatt igencsak lecserélődött a stáblista, és ha nem nézted folyamatosan, hamar elmehetett a kedved tőle,hisz a szereplőket annyira meg kedvelted, hogy a cseréjük mély szomorúságot okozott. Persze az új szereplő is hamar az ember szívéhez nőtt, hisz akkoriban még tudtak a forgatókönyvírók hatásosak is lenni.
Nemrég Amerikában egy talkshowban újra összehozták a bandát. Sajnos egyikük sem futott be sikeresebb karriert. Akard köztük aki megállapodott, akad aki szinkron színészkedik, de igazi film szerepeik nincsennek.
A következő videót 3:15-től ajánlom igazából, ahol már idősebb fejjel újra előadják a főcímdalt.

Elvileg akartam még írni három másik sorozatról is, de az igencsak hosszúra sikeredne, így inkább majd részletekben tálalom.
Azért a végére összehasonlításképp beszúrom a főcímdalt még egyszer a sorozat utolsó évadjaiból, így látható csak igazán, mennyire kicserélődött a stáblista.